A Cape Cod módszertan ülések sorozatán keresztül működik, a tanácsadók a résztvevők meetingjein vesznek részt. A módszertan használható együttműködés-fejlesztésben és készségfejlesztésben egyaránt.
Az ülés felvezetése – IZGALOM!
A résztvevők üdvözlése után a
tanácsadók elmondják, hogy milyen folyamatban fognak dolgozni az ülés során,
elmondják a résztvevőknek, hogy a visszajelzések alapja a résztvevők
beszélgetése, interakciói. Ezt a beszélgetést fogják a tanácsadók időről időre
megszakítani, hogy a látottak alapján visszajelzéseket adjanak.
A tanácsadók a bevezetés során olyan biztonságos helyzetet és atmoszférát
teremtenek a résztvevők számára, amelyben minél inkább meg tud majd jelenni a
kliens rendszer interakcióinak mintázata. A folyamat tisztázása után a
tanácsadók háttérbe húzódnak.
A beszélgetés megfigyelése I. – TÜRELEM!
A résztvevők elkezdik beszélgetésüket a számukra éppen fontos, aktuális témák mentén. A tanácsadók eközben figyelik a résztvevők interakcióit, azt keresik, hogy hol, miben rejlik a csoport erőssége, emellett figyelemmel kísérik azt is, hogy mi az, amit a résztvevők ritkán vagy kevéssé csinálnak.
A megfigyelés pontosan annyi ideig tart, amennyi szükséges ahhoz, hogy az erősség vissza-visszatérően, adatokkal alátámaszthatóan megjelenjen.
A tanácsadók konzultációja I. – MEGVAN A MINTA!
Egy idő után a tanácsadók megállítják a résztvevők beszélgetését, és maguk között konzultálnak arról, hogy milyen erősséget és mintázatot láttak vissza-visszatérően. A konzultációt természetesen a résztvevők is hallják.
A tanácsadók visszajelzése I. MIT SZÓLNAK A RÉSZTVEVŐK?
A konzultáció eredményét a tanácsadók
néhány mondatban összefoglalva a résztvevők felé is elmondják. A tanácsadók
visszajelzése bőségesen alá van támasztva viselkedési adatokkal.
Miután a tanácsadók elmondták a visszajelzésüket, megkérdezik a résztvevőket
arról, hogy milyen érzés volt hallani a visszajelzést és mondott-e valami újat
számukra a működésükkel kapcsolatban. A résztvevők ezután továbbfolytatják
beszélgetésüket, a tanácsadók pedig ismét háttérbe vonulnak, és folytatják a
megfigyelésüket.
A beszélgetés megfigyelése II. – NÉZZÜK TOVÁBB!
A tanácsadók továbbra is figyelemmel kísérik a résztvevők erősségének vissza-visszatérését, valamint elkezdik azt is figyelni, hogy a résztvevők a visszajelzések tudatában módosítanak-e az interakciók módján.
A tanácsadók konzultációja II. – MIN ÉRDEMES VÁLTOZTATNI?
A megfigyelések alapján a tanácsadók ismét megszakítják a beszélgetését, konzultálnak a látottakról és megfogalmazzák, hogy miben látnak fejlődési lehetőséget.

A tanácsadók visszajelzése II. – ÉS MOST MIT SZÓLNAK A RÉSZTVEVŐK?
A tanácsadók visszajelzést adnak a konzultáció eredményéről. Majd ismét kilépnek a beszélgetés teréből, és tovább figyelik a beszélgetést.
A beszélgetés megfigyelése III. – LESZ-E VÁLTOZÁS?
Ha a tanácsadók a visszajelzés ellenére nem látnak változást az interakció módját illetően, akkor javasolnak egy olyan kísérletet, ami lehetővé teszi hogy a résztvevők kipróbálják az interakció más formáját is. A kísérlet rendszerint egyszerű és egy apró változtatás kipróbálását javasolja.
A kísérlet –LÉPJÜNK EGYET ELŐRE!
A tanácsadók segítenek a javasolt új interakció kipróbálásában. A kísérlet lezajlása után megbeszélik a résztvevőkkel, hogy mit tanultak illetve mit nem tanultak belőle, majd lezárják a kísérletet.
Az ülés zárása – MÁRA ENNYI!
A tanácsadók az előre tervezett idő lejárata után lezárják az ülést és elbúcsúznak.
Az ülések egymásra épülnek – a résztvevők folyamatosan visszajelzést kapnak arról, hogy az elmúlt alkalmakon tanultakat mennyire sikerült beépíteniük működésükbe.
A Cape Cod Modell előnyei: